Keresés Facebook Best Of Budapest Instagram Best of Budapest ENG  
Best of Budapest Measure of Quality

Best of Budapest & Hungary

Measure of Quality

Amerikát, Kínát és Angliát célozzák a Tokaji borok

2015. július 16.

Egy több mint 62 ezer fő megkérdezésével, 10 országra kiterjedő nemzetközi kutatás, illetve a meghatározó borvidéki szereplőkkel történt konzultációk alapján készült el a Tokaji Borvidék megújulását célzó stratégiai iránymutatás.

A stratégia értelmében ezentúl a Tokaji nevet a minőségi édes borok, elsősorban az essencia és az aszú viselhetnék, az olcsóbb borokról pedig végképp száműznék a „Tokaji” és Tokaj régióra vonatkozó megjelölést. A több vizsgálati módszertan együttes alkalmazásával készült kutatások alapján megállapították, hogy a világ egyik legrégebbi borvidékéről származó borok elsődleges külföldi piaca az Egyesült Államok, Kína és az Egyesült Királyság lehet a már jól bejáratott közép-kelet-európai piacok mellett.

„ 2013-ban köteleztük el magunkat a borvidék átfogó reformja mellett és azt vállaltuk, hogy szigorúbb szabályozással jelentősen javítjuk a tokaji borok átlagos minőséget, illetve átalakítjuk a borvidéki integrátori szerepet betöltő Tokaj Kereskedőházat is, hogy a minőségi megújulás minden termelőre kiterjedhessen. Emellett a fejlesztéseket a „dűlőkön túlra” is kiterjesztjük, amelyek koordinálásán a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács és munkaszervezete dolgozik. Vállaltuk azt is, hogy megkeressük, mely nemzetközi piacokon, mely tokaji termékek érvényesülhetnek. Úgy látom, hogy az összes területen sikerült kézzelfogható eredményt elérnünk” – jelentette be Tombor András, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke egy nyáreleji sajtótájékoztatón..

Egy 10 országot érintő, 62 ezer fő megkérdezésével lezajlott kutatás eredményeire, illetve a helyi termelők széles körétől kapott válaszokra és javaslatokra építve dolgozta ki azokat a stratégiai irányelveket a Claessens nemzetközi tanácsadó cég által vezetett konzorcium, amelyek megvalósítása révén lehetnek sikeresek nemzetközi szinten is a tokaji borok.
„Bár az irányelvek jelentős változásokkal járnak, hosszú távon a tokaji régió, illetve az innen származó borok csak így lehetnek versenyképesek a globális piacokon, illetve tekintélyes mennyiségű turistát csalogathatnak a régióba” – tette hozzá az elnök.

Szigorúan ellenőrzött palackok

A javasolt irányelvek szerint „Tokajiként” a jövőben az essenciát és az aszút lehetne forgalmazni. Ugyancsak „Tokajiként”, de egy új, a nemzetközi piacon jól csengő névvel lehetne értékesíteni a késői szüretelésű borokat és a velük azonos termékkategóriába tartozó szamorodnit is. Emellett „Tokaj Borvidéken termelt” megjelöléssel lehetne ellátni a világban egyre népszerűbb száraz furmint és off-dry borokat, azonban a korábbi „félédes borok” egyik megjelölést sem viselhetnék.

Az átfogó minőségi megújítás érdekében már korábban is szigorították a szabályozást a borvidéken. Ugyancsak az általános minőség növelése, és az ideális termőhozam növelése céljából indult el a régióban az átfogó termőhely- és ültetvényfelmérés; utóbbi a Kereskedőház felvásárlási területein már lezárult és júliusban a teljes borvidékre vonatkozóan elérhetőek lesznek az adatok. „A 2013-ban bevezetett szabályozás egyszerre teremt tiszta és átlátható képet a tokaji borokkal kapcsolatban és szolgálja azok átlagos színvonalának számottevő növelését. Ezt erősítheti, ha a most megfogalmazott stratégiai iránymutatást a szabályozásokba is átülteti a borvidék” – mutatott rá Tombor András.

Édeset vagy szárazat?

A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a jövőben az aszúborok mellett „zászlóshajó” szerep juthat a száraz furmintoknak is, ugyanis a világpiacon egyre nagyobb az igény az ilyen típusú borokra. A számítások szerint 2020-ban a furmintok adhatják a tokaji bortermelés mennyiségének 60-65%-át, értékének mintegy 52-57%-át. Ugyanakkor ebben az időpontban az aszúk és a késői szüretelésűek a teljes termelés 13-18%-át fedhetik le, azonban magasabb áruk miatt a bevételek 27-35%-áért lehetnek felelősek.
A kutatási eredmények alapján a legnagyobb haszonnal kecsegtető célpiacok is jól látszódnak: az Egyesült Államok, Kína és az Egyesült Királyság. Az ázsiai országban leginkább az édes boroknak van széles rajongói tábora, míg a két angolszász országban mind az édes, mind a száraz tokaji boroktól jó eredményeket várnak a szakértők. Az ízlésbeli eltérések miatt az átfogó kutatás alapján az exportra szánt tokaji essencia 40%-át, az aszú 30%-át lehetne az ázsiai országban értékesíteni, míg ugyanezen termékek aránya egyaránt 25%, illetve 10% lenne az Egyesült Államokban, és az Egyesült Királyságban.
Kína az egyik legfontosabb célpiacnak számít, mert ott az édes bor fogyasztók 20 százaléka már ismeri a tokaji aszút, emellett a kínaiak kellő vásárlóerővel is rendelkeznek, hiszen a vizsgált országok közül a kínai borfogyasztók költik el a legtöbb pénzt az otthoni fogyasztásra vásárolt borokra, megközelítőleg 90 eurót havonta.

Tokaj integrátora

A régiós átalakulással párhuzamosan a környék legnagyobb (a teljes borvidéki termelés mintegy 40%-át lefedő) borászata is megújul, azonban ebben az esetben nem egy öncélú folyamatról van szó. A Kereskedőháznál megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően az állami borászat Közép-Európa legmodernebb borászati technológiájával működik a jövőben, ami az állandóan magas minőségű borok előállításának biztosítéka. Az emelkedő átlagos színvonal pedig „magával húzza” a teljes régiót, hiszen a nemzetközi piacon legnagyobb értékesített mennyiséggel megjelenő borászat minőségének fejlesztésével a Tokajról kialakított minőségi kép elsődlegesen alakítható, így a borvidékről származó minőségi borok értékesítési ára emelkedhet, profitabilitásuk pedig nőhet.

Széleskörű egyeztetések

A Claessens International vezette konzorcium regionális stratégiára vonatkozóan javasolt iránymutatásának borvidéki gyakorlatba történő átültetéséért a most alakuló Tokaj Marketing Testület (TMT) felel a jövőben. „Széles körű az egyetértés abban, hogy a tokaji terméksor túlságosan összetett, amelyben rendszert kell teremteni, illetve abban is, hogy ezt a folyamatot a minőségjavulásnak kell meghatároznia. Az egyeztetések során azon dolgozunk, hogy a stratégiai javaslat elemei a napi gyakorlat és szükség esetén szabályozás részévé váljanak” – mondta el Mészáros László, a Disznókő Szőlőbirtok birtokigazgatója, a Tokaj Marketing Testület tagja.

A testület a Claessens termékstratégiára és a Tokaj márkanév használatára vonatkozó ajánlásait a borvidék szereplőivel közösen egyeztetve, megvitatva fejleszti tovább június folyamán. A borvidéki egyeztetésekre és az újabb szabályozási változások előkészítésére Mészáros László, a Disznókő Szőlőbirtok birtokigazgatója és Molnár Péter a Patricius borászat igazgatója, a Tokaj Borvidék Hegyközségi Tanács elnökségi tagjainak közreműködésével kerül sor.

 
A Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanácsról

A Tokaji Borvidék az ország kiemelt térsége, ezért különösen fontos, hogy társadalmi és gazdasági helyzetének megfelelő, környezeti adottságaihoz leginkább illeszkedő programok, fejlesztési tervek készüljenek. Ennek érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 2014. februári módosítása alapján kezdeményezte a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács megalakulását, amely kiemelt feladata, hogy a 2014-20-as fejlesztési időszakban rendelkezésre álló Európai Uniós forrásokból Tokaj Borvidék a Kormány szándékainak megfelelően részesüljön. A BOR-VIDÉK Tokaj-Hegyalja Nemzeti Program számos fejlesztési célt határozott meg Tokaj Borvidékre vonatkozóan. Ezen a programok esetében a legfontosabb fejlesztési prioritások az átfogó infrastruktúrafejlesztésen és a komplex borvidéki képzési programok elindításán túl a munkahelyek megtartása, új munkahelyek létesítése, a kis- és középvállalkozások fejlesztésé és a fiatalok helyben tartása voltak. Az eddig kidolgozott 12 kiemelt projekt megvalósításához 13,7 milliárd forintos támogatás szükséges.

Vissza Még több hír
 
 
© IntroWeb | 2017 - Weboldal készítés, SEO