Best of Budapest & Hungary

Péntektől látható a Washi - A japánpapír ezer arca című tárlat a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban. A kiállítás megközelítőleg 200 műtárgyon, dokumentumon és interaktív elemen keresztül tárja a közönség elé a japán papír készítését, az anyag sokoldalúságát, történeti szerepét és kortárs újraértelmezéseit.

    A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum pénteki közleménye szerint a tárlat - melyen hangsúlyt kap a papír megőrzése és restaurálása is - a japán papírt nem csupán kézműves anyagként, hanem a japán társadalom, kultúra és gondolkodás egyik alapvető hordozójaként mutatja be, a mindennapi használattól a művészetig és az írásbeliségig.

    A kiállításban megjelenő tárgyak és műalkotások e hétköznapi és egyben nemes anyag felhasználhatóságának sokszínűségét tárják az érdeklődők elé - tették hozzá.

    Mint írták, a washi "ezerarcúsága" abban ragadható meg a legjobban, hogy nem egyetlen műfajhoz vagy társadalmi réteghez kötődik, hanem a japán mindennapok sok szintjén jelenik meg: a lakótérben, a ruházkodásban, a rítusokban, a reprezentációban és a művészeti-örökségi gyakorlatokban.

    A tájékoztatás szerint a papírkészítés technológiája a 7. század elején érkezett Japánba az ázsiai kontinensről Kínán és Koreán keresztül, és gyorsan alkalmazkodott a helyi alapanyagokhoz: a kozo (papíreperfa), a mitsumata és a gampi rostjaihoz.

    A 19-20. század fordulóján a washi szerepe radikálisan átalakult: a Meiji-kor iparosítása és a nyugati típusú, géppel gyártott papír (yoshi) elterjedése kiszorította a washit az államigazgatásból, az oktatásból és a tömegkommunikációból.

    A hagyományos papírkészítés sok helyen hanyatlásnak indult, a termelés volumene drasztikusan csökkent, és a washi fa kézművesség, a művészet és a kulturális örökség magasra értékelt alapanyaga lett. Ugyanakkor éppen ez az értékrendbéli változás tette lehetővé újraértelmezését: a 20. század második felétől a washi a "japánság" (nihonsei) egyik emblematikus anyagává vált, amelyet művészek, építészek, restaurátorok és kulturális intézmények fedeztek fel újra Japánban és világszerte.

    Ma a washi egyszerre él tovább mint kézműves hagyomány, mint identitásképző kulturális szimbólum, és mint a történeti Japán gazdasági és társadalmi működésének kulcsfontosságú tanúja - hívták fel a figyelmet.

    A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum japán gyűjteménye megközelítőleg ötezer washi alapanyagú tárgynak ad otthont.

    E tárgyak működésének és jelentőségének megértése a kulcs azok hosszú távú megőrzéséhez, sikeres restaurálásához és hozzáférhetőségük garantálásához - hangsúlyozták.

    A 2027. január 31-ig megtekinthető tárlatot - melynek kurátorai Dénes Mirjam japanológus, művészettörténész, a Japán Gyűjtemény kurátora és Bartha Veronika, japanológus, papírrestaurátor - kísérőprogramok és egy nemzetközi konferencia is kiegészíti.