A 2011 óta kétévenként meghirdetett Leopold Bloom Képzőművészeti Díj célja a hazai képzőművészek nemzetközi karrierépítésének támogatása. A díjra 2025-ben 72 érvényes pályázat érkezett, közülük választotta ki a nemzetközi zsűri azt a hat alkotót, akik a díj idei döntősei és a kiállítói lesznek. A döntősök – Dezső Tamás, Fabricius Anna, Hajas Katinka, Kiss Adrian, Molnár Judit Lilla, Szalai Dániel – munkáiból rendezett kiállítás szeptemberben a Kiscelli Múzeum templomterében lesz látogatható. A győztes egy külföldi kiállítás keretében mutathatja be műveit a nemzetközi közönségnek.
A Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat tizennégy évvel ezelőtt adta át először az alapító házaspár, Mary Mc Loughlin és John Ward. A díj és a mögötte álló Leopold Bloom Művészeti Alapítvány az ír gyűjtőpár, valamint a helyüket átvevő, ezáltal a kezdeményezésüket folytató lányaik, Alice és Rose Ward törekvéseinek megfelelően a magyar képzőművészek karrierjét igyekszik támogatni, és lehetőséget biztosítani számukra, hogy becsatornázódjanak a nemzetközi művészeti közegbe. A díj névadója James Joyce világhírű regényének főhőse, Leopold Bloom. Az elismerés az Ulysses és általában a művészet értékeit is szimbolizálja: a nemzetköziséget, a függetlenséget, a kulturális kapcsolatokat.
A díjat 2023 óta megújult formában adják át. A győztes 6.000 euró összegű díjazásán felül - amelynek felhasználásával az adott művész egy külföldi kiállítást valósít meg - minden, a döntőbe jutó alkotó 1.000 euró honoráriumban részesül. Ezzel egyrészt igazságosabb helyzetet igyekszik az Alapítvány teremteni az oly nehezen versenyeztethető képzőművészeti közegben, másrészt elismeri mindazon művészek munkáját, akik a döntőbe jutva végighaladnak a zsűrizés és kiállításrendezés folyamatán. A díj finalistái részt vehetnek az Alapítvány által rendezett kiállításon, műveik és művészi statementjük bekerül a kiállítás nyomtatott, kétnyelvű katalógusába, valamint egy-egy portréfilm is készül róluk. A győztes műveinek külföldi szállítását a díj összegén felül az Alapítvány fő támogatója, a Maurice Ward Art Handling vállalja.
A korhatár- és képzettségbeli megkötés nélküli, nyílt pályázatra jelentkező művészek portfólióit és munkáit az eddigi gyakorlatot követve a nemzetközi művészeti élet elismert szereplőiből álló, független, háromtagú zsűri értékeli. A zsűriben ezúttal is helyet kapott egy ír szakember, ápolva ezzel az ír-magyar kulturális kapcsolatokat. Mary Conlon az írországi Dock Arts Centre igazgatója. Korábban alapító igazgatóként vezette a limericki Ormston House-t (2011), és jelenleg is tagja a dublini Pallas Projects and Studios igazgatótanácsának. A Cultural Transformation Movement elnöke a Trans Europe Halles nevű nemzetközi hálózaton belül, amely több mint 160 művészeti és kulturális központot fog össze Európa-szerte. Merve Elveren kurátori gyakorlata az 1980-as és 1990-es évek törökországi társadalmi és kulturális kontextusaira összpontosít, a változó politikai kényszerhelyzetek köré szerveződő kritikai diskurzust és az új intézményi formációkat vizsgálja. A 39. EVA International Ireland Biennal (2020–2021) vendégprogramjának kurátora, valamint a 17. Isztambuli Biennálén (2022) az In Time / On Ground című Women’s Library and Information Centerrel együttműködésben megvalósított projekt társkurátora is volt. Jure Kirbiš az UGM | Maribori Művészeti Galéria kortárs művészeti kurátora. Leginkább a libidinális töltet és a texturális minőség vonzza a művészetben. 2015-ben a Velencei Biennálé szlovén pavilonjának helyettes biztosa volt. Kulcsszerepe volt az EKO 8 triennálé újraindításában, 2024-ben pedig az EKO 9 művészeti vezetője volt.
A zsűri 2025-ben 72 darab érvényes pályázati anyag közül választotta ki azt a hat művészt, akik továbbra is versenyben vannak a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjért. Dezső Tamás fotóin, installációin, szobrain és kinetikus munkáin keresztül az ember és a természet – azaz a nem emberi – közti kapcsolatot vizsgálja. A személyes és a növényi identitás mélyrétegeit kutatja, és alkotásaival igyekszik bizonyítani, hogy az ember nem felsőbbrendű a világot alkotó szerves és szervetlen entitások között. Erősen elméleti hátterű és kutatásalapú művei az ökológiai válság kérdéseit is feszegetik. Fabricius Anna főként társadalmilag elkötelezett projektekkel foglalkozik fotó és videó alapú műveiben. A társadalmi identitás érdekli és azok az interperszonális, globális kérdések, amelyek az egyéni tapasztalat szintjén is megjelenhetnek, de hosszú ideje vizsgálja a munka és a munkaerő változó jellegét is. Munkamódszere kollaboráción, közösségi alkotáson és improvizáción alapul. Hajas Katinka érzékeny és minimalista festményei, installációi, fotó- és videómunkái külső és belső megfigyelések között képeznek hidakat. Az emberi psziché, és az ember környezete közötti kapcsolatot tudatos, karakteres anyaghasználattal, metaforikusan mutatja be műveiben, amelyek finoman egyensúlyozva hoznak létre kapcsolatot, párbeszédet, sőt egyfajta egységet a külső és belső világok között. Nagyméretű, főként textil alapú installációiban és szobraiban Kiss Adrian azt vizsgálja, hogyan testesítik meg bizonyos anyagok az identitás, a hatalom és az ágencia egymást átszövő narratíváit. Személyes indíttatásának köszönhetően a földművelés és a vidéki környezet is inspirálja alkotásait. Az anyagok performatív aktiválásával és transzformációjával kísérletezve tárja fel a tárgyakban megbúvó történeteket. Molnár Judit Lilla nagyméretű installációiban, amelyek gyakran a játszóterek világát idézik, a felnőttkori dilemmák művészi feldolgozásával foglalkozik. A játék egyszerre formai inspiráció és fogalmi eszköz is, ahol a komplex rendszerek szimbolikusan jelennek meg. Műveinek témáit személyes tapasztalatai alapján és a társadalomtudományok eszköztárával közelíti meg. Az ember-állat kapcsolatok, mint biopolitikai, társadalmi és ökológiai kérdések jelentik Szalai Dániel műveinek kiindulópontját. Az állatokkal való bánásmód vizsgálatán keresztül a természethez fűződő viszonyunkat és az emberi ellenőrzési rendszereknek való alávetettségünket kérdőjelezi meg. A Minótaurosz metaforikus alakjából is inspirálódva jelenleg a bezártság, az önállóság és a férfiasság témáit kutatja, új anyagokkal kísérletezve és kifejezésmódjában egyre inkább a kétértelműség felé fordulva.
A végső döntést a zsűri személyes találkozások, műteremlátogatások, illetve a közös kiállítás megtekintése után hozza meg. A győztest a finalisták kiállításmegnyitóján hirdetik ki, ami egyúttal az ünnepélyes díjátadó gála is.
A Leopold Bloom Művészeti Alapítvány – Kollár Dalma Eszter kurátor vezetésével – 2023-ban megkezdte saját műgyűjteményének építését, amivel tovább igyekszik támogatni a magyar művészek munkáját, a gyűjtemény jövőbeli utaztatásával pedig külföldi szereplésüket. A döntőbe jutott művészek egy általuk választott műtárgyat önkéntes alapon felajánlhatnak a gyűjtemény számára. A gyűjtemény jelenleg 18 kortárs képzőművész összesen 25 művét tartalmazza. A gyűjteményt a Szombathelyi Képtár őrzi, a gyűjtemény darabjaiból rendezett aktuális kiállítás 2025. augusztus 31-ig látogatható.