Mitől válik egy díszítés évszázadokon át fennmaradó kulturális örökséggé? Hogyan lesz a gyöngyházból műalkotás, az ecsetvonásból filozófia, a színekből pedig az építészet védelmezője? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak azok, akik augusztus 20. és 23. között ellátogatnak a Budai Várba. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén immár 40. alkalommal rendezi meg a Mesterségek Ünnepét, amelyhez a Koreai Kulturális Központ együttműködésének köszönhetően ezúttal különleges koreai kézműves és kulturális programok is kapcsolódnak.
A gazdag programkínálat részeként a Koreai Kulturális Központ három elismert dél-koreai mestert hívott meg Budapestre, akik élő bemutatókon keresztül ismertetik meg a közönséggel hazájuk több száz éves kézműves hagyományait. A látogatók olyan mesterségekkel találkozhatnak, amelyek ma is a koreai kulturális örökség meghatározó részét alkotják, és generációkon át öröklődő tudást őriznek. Mindez a Mesterségek Ünnepe jubileumi programjának része, amely négy évtizede a magyar népi kézművesség legjelentősebb ünnepe.
A paloták színei
Kim Suyeon, a hagyományos koreai épületfestészet, a dancsong (단청, dancheong) mestere olyan díszítőművészetet mutat be, amely évszázadok óta királyi paloták és buddhista templomok meghatározó eleme. Az élénk alapszínekből felépülő ornamentika nem pusztán dekoráció: egyszerre védi a faépületeket az időjárás viszontagságaitól és a kártevőktől, miközben a koreai világszemlélet szimbolikus jelentéseit is hordozza.
A standon a mester saját alkotásai is láthatók lesznek, a látogatók pedig maguk is kipróbálhatják a dancsong motívumainak festését előkészített falapokra, amelyeket emlékként haza is vihetnek.
A gyöngyház ragyogása
Lee Jongyoon a nadzsoncsilgi (나전칠, najeonchilgi), vagyis a koreai gyöngyházberakásos lakkművesség egyik elismert mestere. A hosszú múltra visszatekintő technika finoman megmunkált gyöngyházdarabokat illeszt természetes lakkrétegek közé, létrehozva a koreai iparművészet egyik legnemesebb műfaját.
A Budai Várban nemcsak a mesterség különleges szerszámait és alapanyagait ismerhetik meg az érdeklődők, hanem saját kezűleg is készíthetnek gyöngyházberakásos kulcstartót vagy telefontartót, miközben betekintést nyerhetnek a rendkívüli precizitást igénylő alkotói folyamatba.
Amikor az ecset gondolatokat ír
A koreai kalligráfia, a szoje (서예, seoye) nem egyszerű írásművészet, hanem a belső összpontosítás és az önkifejezés egyik legfontosabb formája. Lee Sangbae, a Koreai Nemzeti Művészeti Kiállítás egykori zsűrielnöke a hangul, vagyis a koreai ábécé művészi világát mutatja be.
A kiállításon kalligráfiával díszített legyezők és alkotások idézik meg a koreai írás esztétikáját, a látogatók pedig élő bemutatókon figyelhetik meg a mester munkáját, sőt maguk is kipróbálhatják a hangul kalligráfiát.
Találkozás egy élő hagyománnyal
A Mesterségek Ünnepe évek óta fontos találkozási pontja a különböző kultúrák kézműves hagyományainak. A koreai programok különlegessége, hogy a közönség nem csupán tárgyakat láthat, hanem személyesen találkozhat azokkal a mesterekkel is, akik ma is továbbviszik ezeket az évszázados technikákat. A bemutatók és az interaktív foglalkozások egyszerre nyújtanak kulturális élményt és bepillantást Korea gazdag szellemi örökségébe.