Best of Budapest Measure of Quality

Best of Budapest & Hungary

Measure of Quality

Az Erzsébet híd és a camera obscura

2018. augusztus 08.

Évekig volt a világ leghosszabb lánchídja, a németek nem tudták teljesen felrobbantani – talán névadójának szelleme védte. És a titkos moziról még szó sem esett… Az Erzsébet híd története igazán fantasztikus.

Az Erzsébet híd munkálatai 1898-ban kezdődtek, abban a tragikus évben, amelyben Erzsébet, a magyarok szeretett királynője a Genfi-tó partján gyilkosság áldozata lett. Az eredeti, szecessziós lánchíd tehát neki is emléket állított.

Az 1903-ra elkészült láncos szerkezet a mérnöki munka remeke volt, 290 méterével 1926-ig a leghosszabb lánchídnak számított. Az erdeti tervek szerint egyébként kábelhíd készült volna, később azonban mégis a láncos megoldás mellett döntöttek, ezt ugyanis teljes mértékben magyar anyagokból lehetett kivitelezni. A munkálatok során a Gellért-hegy hévforrásai megolvasztották a szerkezet bitumenes alapozását, így a lánc a hídfőt a Duna felé mozdította olyan mértékben, hogy a már megépített hídpályát is vissza kellett bontani.

A második világháborúban a visszavonuló német csapatok ezt a hidat is felrobbantották, ismeretlen okokból azonban a négy robbanótöltetből csak a déli hídkamrában elhelyezettek aktiválódtak. A budai oldalon a lánc leszakadt és a Dunába csavarta a szerkezetet, a pesti lánc azonban, a súlyos károk ellenére a helyén maradt.

A híd jelenlegi alakját az 1961 és 1964 között zajló felújítás során nyerte el. A Sávoly Pál tervei alapján készült, kábeles konstrukció hasznosította az eredeti szerkezet megmaradt elemeit is, azonban a híd szélesebb lett és merőben új külsőt kapott. A szerkezet díszkivilágítása 2009-ben készült el, részben a japán nép adományaként: a költségek felét a japán állam állta, a megjelenése pedig Isii Motoko japán tervező munkája.

A rekonstrukció óta a szerkezetben egy „titkos mozi” is üzemel: a hídpillérek falán rések találhatók, amelyek a camera obscura (latinul sötétkamra), vagyis a lyukkamera elve szerint a forgalom képét vetítik a szerkezet belsejének szemközti oldalára.

Vissza
 
 
© IntroWeb | 2017 - Weboldal készítés, SEO