Tételezzük fel, hogy sosem volt még rajtam síléc (ami igaz is), és el akarok utazni síelni. Mivel kezdjem?

Amennyiben még csak gondolkodik azon, hogy megtanul síelni, azt javaslom, keressen
egy jó oktatót. Ezt a sportot nem lehet hibátlanul elsajátítani autodidakta módon. Sok befektetett energia, pénz és esetleges sérülések kedvetleníthetik el. A másik nagy csapda, hogy egy gyakorlott társaságba keveredünk kezdő síelőként. Az utazás elején mindenki megígéri, hogy majd segít, de ők is a lesiklás öröméért jöttek, nem egy újoncot vezetgetni. Külföldön is, belföldön is megtanulhatunk síelni, de itthon biztos, hogy magyarul beszélnek velünk, és valószínűleg kevesebbe kerül az oktatás. Szerintem a legjobb, ha a havas lejtőn kísérletezgetést megelőzi a biztonságosabb, műanyag pályán való gyakorlás. Egy felnőtt akár tíz óra tanulás után is elsajátíthatja az alapokat.
Magyaroszágon egy főnek műanyag pályán egy óra kb. háromezer forintba kerül, de ha többen jelentkeznek, az ár csökkenhet. Budapesten és környékén nyolc ilyen oktatóhely működik.

Ha már megtanultam az alapokat, merre induljak?

Sajnos Magyarországon nincs magashegység és sokszor hóágyúk kellenek, hogy a lesiklóhelyek be legyenek borítva hóval. A hóágyúk viszont jó minőségű havat készítenek és már mínusz 1-2 fokon is hatékonyan dolgoznak. A síterepek folyamatosan fejlesztenek, hogy a sportolók, pihenni vágyók kedvében járjanak. Eplényben a  2009/2010-es téli szezonban üzembe helyezték Magyarország első négyüléses sífelvonóját, amivel tényleg könnyű feljutni a hegyre. Tavaly Kékestetőn egy új Doppelmayr csákányos liftet indítottak be, ez jelentősen növelte a síterep szállítókapacitását.

Persze van, aki szívesebben megy külföldre. Magas hegyek, magas színvonalú kiszolgálás és nem is minden esetben magasabb ár, ami várja őket. Szlovákiában kedvelt célpont Donovaly, a Csorba tó és a Chopok. Ezt a terepet inkább már közepes, vagy erős tudásúaknak ajánlom.

De Ausztria is közkedvelt úticél, leginkább Semmering.  Ide akár három óra alatt el lehet jutni – ez hétvégi síeléshez tökéletes. Minden síterep különféle akciókkal, bérletkombinációkkal próbál kedvezni látogatóinak. Míg Magyarországon 6 éves kortól kell fizetni a gyerekek után, addig Ausztriában általában 9 éves kortól.

Olaszország túl messze van  egy hobbisíelőnek, több mint 1000 km-t kellene utazni egy jobb pályáért. Svájc lehetne kedvelt úti cél, de messze van és elég drága. Ha hajlandó egy egynapos buszutazást is vállalni, akkor talán érdemesebb Franciaországba menni. Itt hatalmas, összefüggő síterepek garantálják a minőségi síelés élményét, és számos, kedvező árú apartman közül válogathat.

Mit kell megvásárolnom, ha síelni akarok?

Amennyiben egy évben csak egy hetet tölt síeléssel, akkor inkább bérelje a felszerelést. Előnye, hogy minden évben kikölcsönözheti a legmodernebb léceket, ruhákat. És a felszerelés karbantartásával sem kell bíbelődnie. A bérleti díj Magyarországon és külföldön körülbelül egyforma. A sícipőt, azt javaslom, mindenki vegye meg magának. A bérelhető lábbeliket a használat után fertőtlenítik, de a lábnak ebben az esetben is jobb a saját formájához illeszkedő, megszokott cipő.

A síelés tempója az elmúlt években felgyorsult, ezért több pályán is kötelezővé tették a bukósisak használatát, erre is figyeljen oda. A sípályán a bukósisak használata mellett több szabályt is figyelembe kell venni. Ugyanúgy létezik KRESZ, mint a közúton, ha ez nem is köztudott. Ezért ne lepődjünk meg azon, ha gyorshajtás vagy “ittas  vezetés” miatt leállítanak minket egy-egy jobban ellenőrzött pályán.

Hány napra érdemes elutazni?

Ez tulajdonképpen a pénztárcánktól függ. A síelés alapvetően nem olcsó hobbi, de ha külföldre megyünk, legalább egy hosszú hétvégét érdemes ott eltölteni. Minden évben változik a trend, hogy hova érdemes utazni. Általában minél nagyobb egy síterep, annál többet fizetünk. Egy kis pályán (15-20 km), egy négynapos bérlet 90-100 euro, egy nagyobb pályarendszeren (200 km) ugyanez 120-130 eurótól kezdődik.
Ha még kezdő, jobb a kisebb pálya. A nagyobb sokkal több veszélyt rejt és azt gondolom, az első alkalmakkor még nem tudja teljesen kihasználni egy hatalmas síterep adottságait.

Szükséges speciális étkezés síeléskor?

Mindenképpen érdemes a napot tartalmas, kalóriadús reggelivel kezdeni. Üres gyomorral nem ajánlott síelni, az ember hamar kimerül, fázni fog. Ne feledjük, ez nagy igénybevétel mindenkinek. Fontos a déli pihenő és a rendszeres folyadékpótlás, főleg tavasszal, amikor az enyhe időben könnyen megizzadunk. A forró leves vagy tea mindig nagyon jót tesz.

Az oktatás általában két óra délelőtt, kettő délután. Egy kezdő az első napokban ennyi síelés után estére már romokban hever. Ha tudunk, készüljünk fel előre erre a megpróbáltatásra, kocogással, úszással. Íróasztal mellől sícipőbe ugrani inkább árt a szervezetnek mint használ.

Milyen a gasztronómia a vendégházakban?

Nincsenek ételkülönlegességek, de megtalálhatóak az országra jellemző ízek, egy-két hagyományos fogás. Ausztriában a virsli szalonnába tekerve, sok sült krumplival tálalva. Utána gőzgombóc ezerféleképpen elkészítve. Szlovákiában biztosan kapunk knédlit és finom sört. Magyarországon rétest eszünk de a másik kezünkben ott szorongatjuk a gyorsétkezdék sztárjait a hotdogot és a hamburgert. Vacsorára pedig örülhetünk, ha kapunk egy pizzát vagy egy tál makarónit a vendégház ebédlőjében. Persze nem ennyire  lehangoló a helyzet, de a helyi specialitásokat, hagyományos ételeket már csak kevés helyen találjuk meg. Minden átalakul, ételek, szokások tűnnek el. Van ami viszont nem változik, a síelők nagy örömére: forralt bor szinte mindenhol kapható…

Tételezzük fel, hogy sosem volt még rajtam síléc (ami igaz is), és el akarok utazni síelni. Mivel kezdjem?

Amennyiben még csak gondolkodik azon, hogy megtanul síelni, azt javaslom, keressen
egy jó oktatót. Ezt a sportot nem lehet hibátlanul elsajátítani autodidakta módon. Sok befektetett energia, pénz és esetleges sérülések kedvetleníthetik el. A másik nagy csapda, hogy egy gyakorlott társaságba keveredünk kezdő síelőként. Az utazás elején mindenki megígéri, hogy majd segít, de ők is a lesiklás öröméért jöttek, nem egy újoncot vezetgetni. Külföldön is, belföldön is megtanulhatunk síelni, de itthon biztos, hogy magyarul beszélnek velünk, és valószínűleg kevesebbe kerül az oktatás. Szerintem a legjobb, ha a havas lejtőn kísérletezgetést megelőzi a biztonságosabb, műanyag pályán való gyakorlás. Egy felnőtt akár tíz óra tanulás után is elsajátíthatja az alapokat.
Magyaroszágon egy főnek műanyag pályán egy óra kb. háromezer forintba kerül, de ha többen jelentkeznek, az ár csökkenhet. Budapesten és környékén nyolc ilyen oktatóhely működik.

Ha már megtanultam az alapokat, merre induljak?

Sajnos Magyarországon nincs magashegység és sokszor hóágyúk kellenek, hogy a lesiklóhelyek be legyenek borítva hóval. A hóágyúk viszont jó minőségű havat készítenek és már mínusz 1-2 fokon is hatékonyan dolgoznak. A síterepek folyamatosan fejlesztenek, hogy a sportolók, pihenni vágyók kedvében járjanak. Eplényben a  2009/2010-es téli szezonban üzembe helyezték Magyarország első négyüléses sífelvonóját, amivel tényleg könnyű feljutni a hegyre. Tavaly Kékestetőn egy új Doppelmayr csákányos liftet indítottak be, ez jelentősen növelte a síterep szállítókapacitását.

Persze van, aki szívesebben megy külföldre. Magas hegyek, magas színvonalú kiszolgálás és nem is minden esetben magasabb ár, ami várja őket. Szlovákiában kedvelt célpont Donovaly, a Csorba tó és a Chopok. Ezt a terepet inkább már közepes, vagy erős tudásúaknak ajánlom.

De Ausztria is közkedvelt úticél, leginkább Semmering.  Ide akár három óra alatt el lehet jutni – ez hétvégi síeléshez tökéletes. Minden síterep különféle akciókkal, bérletkombinációkkal próbál kedvezni látogatóinak. Míg Magyarországon 6 éves kortól kell fizetni a gyerekek után, addig Ausztriában általában 9 éves kortól.

Olaszország túl messze van  egy hobbisíelőnek, több mint 1000 km-t kellene utazni egy jobb pályáért. Svájc lehetne kedvelt úti cél, de messze van és elég drága. Ha hajlandó egy egynapos buszutazást is vállalni, akkor talán érdemesebb Franciaországba menni. Itt hatalmas, összefüggő síterepek garantálják a minőségi síelés élményét, és számos, kedvező árú apartman közül válogathat.

Mit kell megvásárolnom, ha síelni akarok?

Amennyiben egy évben csak egy hetet tölt síeléssel, akkor inkább bérelje a felszerelést. Előnye, hogy minden évben kikölcsönözheti a legmodernebb léceket, ruhákat. És a felszerelés karbantartásával sem kell bíbelődnie. A bérleti díj Magyarországon és külföldön körülbelül egyforma. A sícipőt, azt javaslom, mindenki vegye meg magának. A bérelhető lábbeliket a használat után fertőtlenítik, de a lábnak ebben az esetben is jobb a saját formájához illeszkedő, megszokott cipő.

A síelés tempója az elmúlt években felgyorsult, ezért több pályán is kötelezővé tették a bukósisak használatát, erre is figyeljen oda. A sípályán a bukósisak használata mellett több szabályt is figyelembe kell venni. Ugyanúgy létezik KRESZ, mint a közúton, ha ez nem is köztudott. Ezért ne lepődjünk meg azon, ha gyorshajtás vagy “ittas  vezetés” miatt leállítanak minket egy-egy jobban ellenőrzött pályán.

Hány napra érdemes elutazni?

Ez tulajdonképpen a pénztárcánktól függ. A síelés alapvetően nem olcsó hobbi, de ha külföldre megyünk, legalább egy hosszú hétvégét érdemes ott eltölteni. Minden évben változik a trend, hogy hova érdemes utazni. Általában minél nagyobb egy síterep, annál többet fizetünk. Egy kis pályán (15-20 km), egy négynapos bérlet 90-100 euro, egy nagyobb pályarendszeren (200 km) ugyanez 120-130 eurótól kezdődik.
Ha még kezdő, jobb a kisebb pálya. A nagyobb sokkal több veszélyt rejt és azt gondolom, az első alkalmakkor még nem tudja teljesen kihasználni egy hatalmas síterep adottságait.

Szükséges speciális étkezés síeléskor?

Mindenképpen érdemes a napot tartalmas, kalóriadús reggelivel kezdeni. Üres gyomorral nem ajánlott síelni, az ember hamar kimerül, fázni fog. Ne feledjük, ez nagy igénybevétel mindenkinek. Fontos a déli pihenő és a rendszeres folyadékpótlás, főleg tavasszal, amikor az enyhe időben könnyen megizzadunk. A forró leves vagy tea mindig nagyon jót tesz.

Az oktatás általában két óra délelőtt, kettő délután. Egy kezdő az első napokban ennyi síelés után estére már romokban hever. Ha tudunk, készüljünk fel előre erre a megpróbáltatásra, kocogással, úszással. Íróasztal mellől sícipőbe ugrani inkább árt a szervezetnek mint használ.

Milyen a gasztronómia a vendégházakban?

Nincsenek ételkülönlegességek, de megtalálhatóak az országra jellemző ízek, egy-két hagyományos fogás. Ausztriában a virsli szalonnába tekerve, sok sült krumplival tálalva. Utána gőzgombóc ezerféleképpen elkészítve. Szlovákiában biztosan kapunk knédlit és finom sört. Magyarországon rétest eszünk de a másik kezünkben ott szorongatjuk a gyorsétkezdék sztárjait a hotdogot és a hamburgert. Vacsorára pedig örülhetünk, ha kapunk egy pizzát vagy egy tál makarónit a vendégház ebédlőjében. Persze nem ennyire  lehangoló a helyzet, de a helyi specialitásokat, hagyományos ételeket már csak kevés helyen találjuk meg. Minden átalakul, ételek, szokások tűnnek el. Van ami viszont nem változik, a síelők nagy örömére: forralt bor szinte mindenhol kapható…