A Bocuse d’Or alkalmával a szakácsoknak lehetőségük van kijönni a konyhából, tehetségüket, magukat, konyhaművészetük magas színvonalát a nagyközönség, sőt, a nemzetközi szakma előtt mutathatják be – mondta a Bocuse d’Or Hungary sajtótájékoztatóján Yves Hunckler a versenysorozat egyik főszervezője Lyonból. – Ez Paul Bocuse, a világverseny alapítójának eredendő célja volt. Már negyven éve népszerűsíti a gasztronómiát, ő egy valódi médiaszemélyiség, meggyőződése, hogy egy séf is lehet sztár. Az évek során elérte, hogy szinte a séfek „pápája” lett. Nemcsak a franciáké, de nemzetközileg is. A nagyszabású verseny alatt a mesterszakácsok, amellett, hogy egyéni tehetségüket megcsillogtatják, az elkészített fogásokon keresztül országuk gasztronómiáját is még ismertebbé tehetik.
A lyoni versenyt megelőzően az európai országok számára a Bocuse d’Or Europe az első megmérettetés. A soron következő európai döntőt húsz ország részvételével rendezik 2010. június 7-8-án, Genfben. A genfi döntőbe 36 európai országból 20 országot választ be a szervezőbizottság. Yves Hunckler véleménye szerint a magyarok akár a lyoni világdöntőbe is bekerülhetnek. – Úgy gondolom, a magyar jelentkezés az egyik legjobban előkészített. A lyoni döntőt kétévente rendezik meg, itt 24 csapat indulhat a világ összes országából. A Genfben induló európai országok közül 12 csapat jut tovább a világversenyre, Lyonba.
Magyarország 2010-ben már hivatalosan is delegál csapatot az európai döntőbe. A Magyar Bocuse d’Or Akadémia (másn. Bocuse d’Or Hungary) tavasszal alakult, intézményes keretek között fogja össze a világ legrangosabb versenyével összefüggő összes munkát. Kreil Vilmos, az Akadémia alapítója úgy nyilatkozott: – a Bocuse d’Or Hungary, mint független gasztronómiai szervezet, nyitott mindenki előtt, elkötelezett a magyar gasztronómia fejlődésében, a kiemelkedő minőségű magyar termékek népszerűsítésében. Az intézményben kétirányú munka folyik, egyrészt a Bocuse d’Or magyar versenyeit, döntőjét szervezzük, másrészt oktatunk, fiatal tehetségeket karolunk fel, szakmai támogatást nyújtunk.
A Bocuse d’Or Hungary a hazai selejtezőket, elődöntőket 2009. októberétől rendezi. Az országos döntő 2010. február 21-22-én lesz Budapesten, a Hungexpo területén. Ekkor több gasztronómiai eseményt is megrendeznek a vásárközpontban: a Foodapest-et, az UKBA-t és ugyanekkor zajlik majd a Junior Cukrász Világbajnokság is. Ezek a rendezvények eddig elsősorban szakácsoknak szóltak, de mostantól a nagyközönség felé is nyitnak. Februárban az alaptéma az élelmiszerbiztonság, a tudatos vásárlói magatartás és az élelmiszer-technológia lesz.
Kreil egyetértett Huncklerrel:– a versenyzők törekedni fognak arra, hogy hazájuk egy-egy különleges hozzávalóját is hozzáadják az alapanyagokhoz. A Bocuse d’Or világverseny egy jelkép, amely – habár Franciaországból ered – a nemzeti, magyar gasztronómiai felemelkedés záloga is lehet egyben.
A hazai döntőt megnyerő séf lesz az, aki csapatot állíthat és fél év áll majd a rendelkezésére, hogy felkészüljön az európai versenyre. Itthon ez az egyik legnagyobb pénzdíjjal járó verseny, sőt, a nyertes egy európai gasztronómiai körutat kap ajándékba egy három Michelin csillagos étterembe, ahol elmélyítheti tudását.
A csapatok a következőképpen állnak fel:
Chef – konyhafőnök, aki legalább 23 éves
Commis – segéd, aki legfeljebb 22 éves
Coach – edző, tréner, aki segítségére van a csapatnak asszisztenciában, de a valódi munkában nem vesz részt, a verseny idején a konyha területére nem léphet.
Támogatom és a nevemet adom ehhez a versenyhez, mert más, mint a régi szakácsversenyek. – nyilatkozta Kalla Kálmán mesterszakács és a Bocuse d’Or Hungary tiszteletbeli elnöke. Régen már szinte egy héttel előtte előkészítették az ételeket, rengeteg aszpikkal dolgoztak, de a csodálatos kreálmányok csak a szemnek szóltak, teljesen ehetetlenek voltak. A Bocuse d’Or ezzel szemben a szakácsok mindennapi munkáját mutatja be. A verseny alatt előre meghatározott nyersanyagból dolgoznak a csapatok, amely listát a verseny előtti időszakban pontosan megadják a versenyzőknek. Van tehát idő a felkészülésre, újító fogások kitalálására.
Viszont csak a verseny helyszínén kezdhetnek előkészíteni és főzni a csapatok. Az egész munkafolyamatot ellenőrzik – még a kukába is belenéznek: pazarolnak-e a versenyzők. Sőt, nagyon pontosan, időre kell elkészíteni a két fogást. Az évek során változtattak is bizonyos szabályokon: ma már nem nagy tálakon szervíroznak, hanem tányérszerviz van, ezzel is még jobban hasonlítani kívánnak a valós, éttermi környezethez, a napi munkához.
A séfeknek öt és fél óra áll rendelkezésükre, hogy két, tökéletes fogást elkészítsenek. A versenyzők egy 18 m2 –es, teljesen felszerelt konyhában versenyeznek, melybe a közönség belát, így folyamatosan követni tudja mit, hogyan és miért tesznek a mesterek. A verseny tetőpontján a 24 tagú szakértő zsűri elé tálalják az elkészült ételeket. A bírák 60 pontban értékelik a két fogást. Az étel íze, harmóniája, állaga maximum 40 pont lehet, 20 pontot ér a tálalás és szintén 20 pontot hozhat a konyhai munka professzionalistása és a higiéniára fordított figyelem.
Kalla Kálmán úgy látja: – A potenciális versenyzők kevesen vannak. Egy ilyen megmérettetésen nagy szakmai felkészültségre van szükség és a pszichikai nyomást is ki kell bírniuk a versenyzőknek. Megtiszteltetés és hatalmas sikerélmény lesz annak, aki eljut a nemzetközi döntőre. Nemcsak azért, mert végignézheti a többiek munkáját, hanem mert valószínűleg az egész élete sínre kerül majd, ha úgy felkészül, hogy még nyerni is tud.
Tudjon meg többet Paul Bocuse-ról és a versenyről, olvasson tovább a jobb oszlopban a „Témához kapcsolódóan”!
