„A harcsa a mosogatógépből” fantáziadús ötlettel egy Dave Lieberman nevű amerikai sokkolta  olvasóit nemrégiben a http://blogs.ocweekly.com/stickaforkinit oldalon.
– Horgásztam a Mississipin, fogtam pár harcsát, kisebbeket, nem azokat a szörnyetegeket, amik a karodat is le tudnák tépni. Éhesen hazaérve már alig vártam, hogy betoljam a tepsibe a halakat, de azzal kellett szembesülnöm, hogy a sütőm bizony bemondta az unalmast – kezdi a szemléletes leírást Lieberman. – Errefelé nincs túl sok lehetősége annak, aki kaját akar venni este 9 után. Miközben azon agyaltam, miképp kopogjak be a szomszédaimhoz némi táplálékért,  pillantásom a mosogatógépre, valamint a tetején hagyott alufóliatekercsre tévedt. Már nem is emlékszem, mit dobáltam bele az első adag hal-csomagba. Vaj, citrom, fokhagyma és petrezselyem biztos volt benne. A koriander majdhogynem testidegen dolog ebben a kisvárosban, az utolsó csipet gyömbért pedig elhasználtam a karácsonyi sütihez. Rátettem a felső rekeszre a csomagot, és elindítottam a gépet. A program másfél óra múlva járt le, kicsit bizonytalanul szedtem le a bebugyolált halat a rácsról, de amikor feltéptem a fóliát, mennyeien illatozó, tökéletesen megpárolódott halat találtam és tálaltam fel magamnak.

Mivel a terve bevált, és hajtotta a kíváncsiság, emberünk egész kísérletsorozatot töltött fel a netre, képekkel illusztrálva. Posztjaiban Lieberman beszámol arról, hogy a répa és burgonya elkészítése hasonló módszerrel abszolút kudarc, viszont a kelbimbó és a kukoricacső tökéletesre sikerült. A levont következtetés: kis tömegű, kis felületű, nem túl sűrű hozzávalókból remek ételeket lehet rittyenteni a mosogatógépben, ám hiába a 100 °C, rizst párolni például képtelenség vele, és értelemszerűen sütni sem tudunk így.

Egyesek szerint a mosogatógépben a korábbi használatból visszamaradhat mosószer, ami, még ha csak nyomokban is, de fellelhető a vacsoránkban, káros az egészségre. További ellenvetés, hogy túl sok vizet és energiát fogyasztunk így. Ha azonban amúgy is mosogatnánk, és az edényeink nem túl piszkosak, tehát elhagyhatjuk a kemikáliákat, akkor energiatakarékos főzésről beszélhetünk.

Kipróbáltam a módszert, természetesen. Lazaccal. Jelentem: kivitelezhető. Ha bárki úgy érzi, hogy a mosogatógépének a használati utasítása, garanciális és jótállási feltételei csak korlátozzák a (konyha)művészi szabadságát, tesztelje bátran a procedúrát. 

Amire szüksége lesz:

- lazac- vagy harcsafilé
- alufólia
- citrom, fokhagyma, fűszernövények
- vaj
- mosogatógép

Jótanácsok: Válassza a legforróbb mosás és szárítás (és ne a gazdaságos) programot. A késeket, villákat jól szorítsa be a tartórekeszbe, nehogy szanaszét repüljenek, felsértve  az étel fóliacsomagolását. Természetesen ne használjon semmilyen tisztítószert.

„A harcsa a mosogatógépből” fantáziadús ötlettel egy Dave Lieberman nevű amerikai sokkolta  olvasóit nemrégiben a http://blogs.ocweekly.com/stickaforkinit oldalon.
– Horgásztam a Mississipin, fogtam pár harcsát, kisebbeket, nem azokat a szörnyetegeket, amik a karodat is le tudnák tépni. Éhesen hazaérve már alig vártam, hogy betoljam a tepsibe a halakat, de azzal kellett szembesülnöm, hogy a sütőm bizony bemondta az unalmast – kezdi a szemléletes leírást Lieberman. – Errefelé nincs túl sok lehetősége annak, aki kaját akar venni este 9 után. Miközben azon agyaltam, miképp kopogjak be a szomszédaimhoz némi táplálékért,  pillantásom a mosogatógépre, valamint a tetején hagyott alufóliatekercsre tévedt. Már nem is emlékszem, mit dobáltam bele az első adag hal-csomagba. Vaj, citrom, fokhagyma és petrezselyem biztos volt benne. A koriander majdhogynem testidegen dolog ebben a kisvárosban, az utolsó csipet gyömbért pedig elhasználtam a karácsonyi sütihez. Rátettem a felső rekeszre a csomagot, és elindítottam a gépet. A program másfél óra múlva járt le, kicsit bizonytalanul szedtem le a bebugyolált halat a rácsról, de amikor feltéptem a fóliát, mennyeien illatozó, tökéletesen megpárolódott halat találtam és tálaltam fel magamnak.

Mivel a terve bevált, és hajtotta a kíváncsiság, emberünk egész kísérletsorozatot töltött fel a netre, képekkel illusztrálva. Posztjaiban Lieberman beszámol arról, hogy a répa és burgonya elkészítése hasonló módszerrel abszolút kudarc, viszont a kelbimbó és a kukoricacső tökéletesre sikerült. A levont következtetés: kis tömegű, kis felületű, nem túl sűrű hozzávalókból remek ételeket lehet rittyenteni a mosogatógépben, ám hiába a 100 °C, rizst párolni például képtelenség vele, és értelemszerűen sütni sem tudunk így.

Egyesek szerint a mosogatógépben a korábbi használatból visszamaradhat mosószer, ami, még ha csak nyomokban is, de fellelhető a vacsoránkban, káros az egészségre. További ellenvetés, hogy túl sok vizet és energiát fogyasztunk így. Ha azonban amúgy is mosogatnánk, és az edényeink nem túl piszkosak, tehát elhagyhatjuk a kemikáliákat, akkor energiatakarékos főzésről beszélhetünk.

Kipróbáltam a módszert, természetesen. Lazaccal. Jelentem: kivitelezhető. Ha bárki úgy érzi, hogy a mosogatógépének a használati utasítása, garanciális és jótállási feltételei csak korlátozzák a (konyha)művészi szabadságát, tesztelje bátran a procedúrát. 

Amire szüksége lesz:

- lazac- vagy harcsafilé
- alufólia
- citrom, fokhagyma, fűszernövények
- vaj
- mosogatógép

Jótanácsok: Válassza a legforróbb mosás és szárítás (és ne a gazdaságos) programot. A késeket, villákat jól szorítsa be a tartórekeszbe, nehogy szanaszét repüljenek, felsértve  az étel fóliacsomagolását. Természetesen ne használjon semmilyen tisztítószert.