A mangalica valódi túlélő: korábbi népszerűségét annak köszönhette, hogy ellenállt a zord időjárási körülményeknek is. Aranykora a XIX. században kezdődött és egészen az 1950-es évekig töretlen népszerűségnek örvendett. Habár nem fogékony a legelterjedtebb betegségekre sem, és sokkal több zsírt tud leadni, mint egy átlagos házi sertés, annyival lassabban nő meg „normál” társainál, hogy az újabb idők növekvő igényeivel nem tudta felvenni a versenyt.
- A vágósúlyát 2 éves kora körül éri el, szemben az átlagos malacok 7-9 hónapjával  – mondja Csizmazia László, a Cafe57 étterem séfje. – A mangalica tömegtenyésztése nem igazán megoldható, és a hús is drágább, úgyhogy csak bizonyos kategóriákban lehet versenytársa a normál sertésnek.
Ellenállóságának köszönhetően a mangalica rideg tartásban is könnyedén tenyészthető, ami azt jelenti, hogy a növekedését nem segítik különböző vegyszerekkel és a malacok sokkal természetesebb körülmények nevelkednek, mint egy hagyományos sertéstelepen.
– Természetesen a hús ízvilága sokkal gazdagabb az elfogyasztott természetes táplálék, gabona, növények, magvak miatt. Önmagában a genetikai adottságok miatt is egészséges, de a tartásukat is szigorú előírások szabályozzák. A megfelelő dokumentumok nélkül nem lehet mangalicaként forgalomba hozni.
Habár akármi, ami a hagyományos sertésből készül, elkészíthet mangalicából is, Csizmazia László mégis más húskategóriának tartja:
- Ahogyan a „wagyu” marha sem tekinthető marhahúsnak, a mangalica sem disznónak, ez inkább az egészséges táplálkozás alternatívája.

Csizmazia László séf

A mangalica valódi túlélő: korábbi népszerűségét annak köszönhette, hogy ellenállt a zord időjárási körülményeknek is. Aranykora a XIX. században kezdődött és egészen az 1950-es évekig töretlen népszerűségnek örvendett. Habár nem fogékony a legelterjedtebb betegségekre sem, és sokkal több zsírt tud leadni, mint egy átlagos házi sertés, annyival lassabban nő meg „normál” társainál, hogy az újabb idők növekvő igényeivel nem tudta felvenni a versenyt.
- A vágósúlyát 2 éves kora körül éri el, szemben az átlagos malacok 7-9 hónapjával  – mondja Csizmazia László, a Cafe57 étterem séfje. – A mangalica tömegtenyésztése nem igazán megoldható, és a hús is drágább, úgyhogy csak bizonyos kategóriákban lehet versenytársa a normál sertésnek.
Ellenállóságának köszönhetően a mangalica rideg tartásban is könnyedén tenyészthető, ami azt jelenti, hogy a növekedését nem segítik különböző vegyszerekkel és a malacok sokkal természetesebb körülmények nevelkednek, mint egy hagyományos sertéstelepen.
– Természetesen a hús ízvilága sokkal gazdagabb az elfogyasztott természetes táplálék, gabona, növények, magvak miatt. Önmagában a genetikai adottságok miatt is egészséges, de a tartásukat is szigorú előírások szabályozzák. A megfelelő dokumentumok nélkül nem lehet mangalicaként forgalomba hozni.
Habár akármi, ami a hagyományos sertésből készül, elkészíthet mangalicából is, Csizmazia László mégis más húskategóriának tartja:
- Ahogyan a „wagyu” marha sem tekinthető marhahúsnak, a mangalica sem disznónak, ez inkább az egészséges táplálkozás alternatívája. A mangalica húsa zsírral átszőtt, a sejtek közötti üregeket nem víz, hanem zsír tölti ki. Ez azt jelenti, hogy a húst könnyebben meg lehet pirítani, az egyetlen nehézség, hogy a 70-72% zsírral nehéz mit kezdeni. Ami szemmel is észrevehető, hogy a hús felszíne zsírosabb és síkosabb, mint a szokásos húsé.
Az egészséges életmód divatba jöttével a mangalica is kedveltté vált. Talán sosem lesz versenytársa a jól ismert házi sertésnek, de még mindig számos előnye van: a telítetlen zsírsavaknak köszönhetően könnyebben emészthető, úgyhogy azoknak sem okoz nehézséget, akik eddig nem szerették a sertéshúst – veszi számba Csizmazia László a legfőbb jó tulajdonságait.
– Összefoglalva tehát, a mangalica valódi megváltás lehet azoknak, akik nem tudják feladni a sertéshús fogyasztását, de szeretnének egészségesen élni. Ez a kedves, göndör állat előkelő helyet érdemelt ki a gasztronómiában.Felkeltettük az érdeklődését? Látogasson el a februári Mangalica Fesztiválra!