– A minőségi pálinka a legrangosabb nemzetközi párlatokkal is felveszi a versenyt! – büszkélkedik Barabás Attila, a Pálinka Nemzeti Tanács tagja. A szakember kiemelte annak fontosságát, hogy a megfelelő törvényi szabályozás eredményeként a pálinka szó ma már nem a hajdani silány minőségű, karcos, rossz szagú italt jelenti, hanem Magyarország legmagasabb minőségi elvárásoknak is megfelelő prémiumtermékét. – A vendéglátóipari egységekben 2009-ben mintegy 30-40 százalékkal nőtt a pálinkafogyasztás, miközben a whiskyk fogyasztása ugyanennyivel csökkent. Ezt azt jelenti, hogy a pálinka magas presztízsű itallá vált a magyar fogyasztók szemében – tette hozzá a szakember.
Hogyan kóstoljunk pálinkát?
Barabás Attila a következőket javasolja:
Kóstolási sorrendje hasonló a boréhoz: a reduktív, könnyű semlegesektől haladjunk a nehéz, testes, oxidatív pálinkák felé. Nem lehet tehát a kóstolást egy érett törköllyel kezdeni majd utána finomkodni egy szamócapárlattal.
Kóstolás alatt figyeljük meg a színt, illatot és az ízt.
A szárazpróba alkalmával pedig melegítsük meg a már kiürült poharat, szagoljuk meg, ilyenkor a kevésbé egyértelmű hibák is kijönnek.
Eredetvédett pálinkáink
2009. december 6., a Pannonhalmi törkölypálinka elismerése óta, nyolc eredetvédett pálinkát tartunk számon Magyarországon. Mindegyikükre jellemző, hogy különlegesen finom és zamatos gyümölcsökből készülnek. A gyümölcspárlatok előállításának minden lépését az adott régióban végzik (ott termelik, ott cefrézik, ott főzik és ott palackozzák).
Barabás Attila elmondta, két típusú eredetvédelem létezik. Általános eredetvédelem esetén azt tartják számon, az italt milyen országban állítják elő, mert csak az a termék viselheti az adott nevet. Konkrét eredetvédelem esetén az italnak meghatározott régióból vagy város környékéről kell származnia. Ilyen például a valódi konyak, ami francia borpárlat és Cognac város környékéről származhat csak.
Eredetvédett fajtáink
Szatmári szilvapálinka
Évszázadok óta a szatmár-beregi táj kiemelkedő híressége, vendégköszöntő itala. Aki ide látogat, legyen fiatal vagy idős, nem mulaszthatja el ezt a terméket megkóstolni. Az a mondás is járja, hogy aki iszik belőle, minden kortyától egy évvel fiatalabb lesz.
A penyigei (másnéven nemtudom szilva) szilvából, ami egy apró, óriási héjú, káprázatos zamatú gyümölcs, nagyon finom ital készül.
Kecskeméti barackpálinka
A Kecskeméten és környékén termesztett kajszibarackból készített, a gyümölcs illatát, ízét és zamatát megőrző világhírű pálinka.
Barabás Attila, a Pálinka Nemzeti Tanács tagja
A vendéglátásban újszerűen digesztív (emésztést elősegítő) italként is kínálják.
A pálinka íze a Kecskemét környéki homokvidék baracktermő képességéből fakad: a különlegesen zamatos barack csak ebben a régióban terem.
Békési szilvapálinkaA Körösök völgyében termett vörös szilvából, évszázados hagyományú kisüsti pálinkafőzéssel készül ez az ital. Aranyló színét és kiváló ízét a fahordós érlelésnek köszönheti.
Az ősi paraszti szilva zamatát a kötött talajú csapadékos Kőrös-vidék adja. Ősi, tradicionális ízvilágú pálinka lesz belőle.
Szabolcsi almapálinkaA hagyományos réz kisüstön történő lepárlás friss gyümölcsízű és -illatú, kellemes aromájú almapálinkát eredményez.
A pálinka ízét a termőhely, a homokos, meleg talaj és a csapadékos vidék határozza meg.
Gönci barackpálinkaA gönci magyar kajszi barack gyümölcsfajta és a termőtáj kiváló jellegéből születik a különleges illat- és zamatanyagban gazdag pálinka. Különbözik más régiók barackpálinkáitól, a barack minősége kiemelkedő, érdekes ízvilágú, termőterülete viszont igen szűk.
Újfehértói meggypálinka
Ez a pálinka 2007. májusában került be az eredetvédett pálinkák közé. Az „újfehértói" eredetmegjelöléssel ellátott meggypálinka előállításához kizárólag az „újfehértói fürtös” és a „debreceni bőtermő” fajták használhatók.
Ennél a pálinkánál nem a termőhely adottsága meghatározó, hanem a meggy finom íze, zamata.
Göcseji körtepálinka
A Göcsejen készülő körtepálinka sajátossága, hogy biztosítják az utóérést a gyümölcsnek, míg a többi pálinka esetében a friss gyümölcsöt rögtön feldolgozzák. A lepárlás és a finomítás kizárólag a kétutas, hagyományos magyar desztillációval – azaz a kisüsti lepárlással – történhet.
A pálinka ízvilágában a körtefajta jellege meghatározó, Európa legjobb körtetermő vidéke ez a dimbes-dombos, csapadékos vidék, ami a legzamatosabb, legkörteízűbb alapanyagot tudja biztosítani.
Pannonhalmi törkölypálinka
A pannonhalmi borvidéken termett fehér szőlő törkölyéből készül (irsai, cserszegi, tramini stb.) ez az ital. Jellemzője a több éves gesztenyefahordós érlelés. Testes, széles ízvilágú, oxidatív zamatú, aszús, valamint kellemes pipadohányízzel és –illattal rendelkezik. Ez a legrégebbi írott múlttal rendelkező hazai pálinka.
Ezt a pálinkát is csak hagyományos magyar berendezéssel lehet előállítani, modern berendezés használata nem megengedett. A párlatot fehér szőlőből jó készíteni, ami mindig sokkal jobb a törkölyfeldolgozás esetén.
