A négy betű: becenév. Mögötte Nobuyuki Matsusiha áll. A japán séf, Nobu szan (Nobu úr) lankadatlan lelkesedéssel meséli el konyhaművészetének egyediségét, ami a szigorú szabályokat követő japán konyha és a dél-amerikai, főképp perui ízvilág ötvözetéből született.
Tuba Dorottya
Best of Budapest online | 2010. július 28.
Az egyedi Nobu-stílus öt kontinensen eddig 21 várost hódított meg. A „Nobu style” egyik nagy rajongója, Madonna szerint „az a város, ahol Nobu nyílik, megváltozik”. Meglátjuk. A szeptemberben, Budapesten nyíló étterem lesz a lánc huszonkettedik tagja. Mindegyik étterem önmagában is különleges, hiszen a séf nyitott a kulturális újdonságok iránt, a csapata pedig követi ebben. Andy Vajna – aki Nobu szan nagy rajongója, és aki most tette az első kirándulást a vendéglátás területére, az étterem egyik tulajdonosaként – az első adandó alkalommal elvitte japán üzlettársát egy kis magyar kóstolóra. Mivel a Nobu éttermek jellegzetessége a fúzió, elképzelhető, hogy a jövőben a kínálat kiegészül majd magyaros ízvilágú fogásokkal is. Hiszen Nobu konyhai művészetének alapja a kreativitás, a kísérletezés, miközben megőrzi a tradicionális japán konyha olyan alapfogásait, mint a susit, a szasimit.
A kezdeti kényszermegoldás – a hiányzó japán alapanyagok helyettesítése perui zöldségekkel, fűszerekkel – lett Nobu védjegye és ez teremtette meg rajongóinak táborát is. Az így megalkotott ételek hosszú évek tapasztalatát sűrítik néhány falatba, és a falatkákban benne van a szakács szíve-lelke is. Japánul ezt kokoro-nak nevezik. Sokan ezért úgy vélik, hogy a Nobu által megálmodott ételeket kizárólag a séf tudja elkészíteni. Erre azonban Nobu szan mindig azt feleli, hogy a csapatot, amellyel együtt dolgozik, vagy éppenséggel egy újabb étterem megnyitására toboroznak, a saját családjának tekinti. Ennek szellemében mindig arra tanítja a család új tagjait, hogy amikor főznek, szívvel-lélekkel tegyék. Ha ez sikerül, akkor az öt alapízen felül a kokoro minden esetben teszi tökéletessé majd az ételt.
Nobu szan egyik alapelve: „Az vagy, amit megeszel”. Ezért kiemelt figyelmet szentel az alapanyagok minőségének és annak, hogy a tányérra kerülő étel egészséges is legyen.
Nobu Matsuhisa
De legalább ennyire fontos számára a vendég elégedettsége.
Állítólag az egyik híres Nobu kreáció, az újragondolt (new style) szasimi is ebből az alapállásból született. Történt ugyanis, hogy a szakács egyszer különlegesen szép lepényhalat kapott. A halat hajszálvékony szeletekre vágva, szasiminek elkészítve küldte ki egy vendégének. A tányér érintetlenül érkezett vissza azzal, hogy a vendég nem tud és nem is akar nyers halat enni. Hogy megmentse a remek anyagot a séf gyorsan körülnézett. Egy lábosban éppen némi olívaolaj forrósodott. Ez megihlette. Adott hozzá néhány csepp szezámolajat, és így, tűzforrón leöntötte vele halszeleteket. Meghintette apróra vágott fokhagymával, elrendezett rajta néhány szál snidlinget és zsenge gyömbérhajtást, körbeöntötte erősen besűrített, citromos szójaszósszal, így vitte vissza a vendégnek. Az illető előbb vonakodott, aztán megkóstolta. Végül azt üzente a konyhára, hogy mostantól kezdve szereti a szasimit. Nobu szan ötlete annak idején forradalmi tettnek számított, mert a szigorú japán hagyomány szerint szasimi nem lehetett más, mint teljesen nyers hal vaszabis (japán tormás) szójaszósszal.
Az első közép-európai Nobu étteremnek a budapesti Kempinski ad helyet. Erről a szálloda igazgatója, Marcus van der Wal így nyilatkozik: „2010 őszén a hazai élménygasztronómiában új korszak kezdődik, amikor a Nobu megnyitja legújabb éttermét a Kempinski Hotel Corvinusban.” Hogy a Madonna által említett változás a turizmusban, gasztronómiában vagy akár halfogyasztási szokásainkban hogyan és mikor következik be, még nem tudni. Azt viszont biztosan, hogy a lendületes és mindig mosolygós Nobu szan és maga nevelte új családja az új étteremben is arra törekszik majd, hogy minden vendége elégedetten mosolyogva keljen fel az asztaltól.
Szeptembertől Budapesten is lesz Nobu család
A négy betű: becenév. Mögötte Nobuyuki Matsusiha áll. A japán séf, Nobu szan (Nobu úr) lankadatlan lelkesedéssel meséli el konyhaművészetének egyediségét, ami a szigorú szabályokat követő japán konyha és a dél-amerikai, főképp perui ízvilág ötvözetéből született.
Tuba Dorottya
Best of Budapest online | 2010. július 28.
Az egyedi Nobu-stílus öt kontinensen eddig 21 várost hódított meg. A „Nobu style” egyik nagy rajongója, Madonna szerint „az a város, ahol Nobu nyílik, megváltozik”. Meglátjuk. A szeptemberben, Budapesten nyíló étterem lesz a lánc huszonkettedik tagja. Mindegyik étterem önmagában is különleges, hiszen a séf nyitott a kulturális újdonságok iránt, a csapata pedig követi ebben. Andy Vajna – aki Nobu szan nagy rajongója, és aki most tette az első kirándulást a vendéglátás területére, az étterem egyik tulajdonosaként – az első adandó alkalommal elvitte japán üzlettársát egy kis magyar kóstolóra. Mivel a Nobu éttermek jellegzetessége a fúzió, elképzelhető, hogy a jövőben a kínálat kiegészül majd magyaros ízvilágú fogásokkal is. Hiszen Nobu konyhai művészetének alapja a kreativitás, a kísérletezés, miközben megőrzi a tradicionális japán konyha olyan alapfogásait, mint a susit, a szasimit.
A kezdeti kényszermegoldás – a hiányzó japán alapanyagok helyettesítése perui zöldségekkel, fűszerekkel – lett Nobu védjegye és ez teremtette meg rajongóinak táborát is. Az így megalkotott ételek hosszú évek tapasztalatát sűrítik néhány falatba, és a falatkákban benne van a szakács szíve-lelke is. Japánul ezt kokoro-nak nevezik. Sokan ezért úgy vélik, hogy a Nobu által megálmodott ételeket kizárólag a séf tudja elkészíteni. Erre azonban Nobu szan mindig azt feleli, hogy a csapatot, amellyel együtt dolgozik, vagy éppenséggel egy újabb étterem megnyitására toboroznak, a saját családjának tekinti. Ennek szellemében mindig arra tanítja a család új tagjait, hogy amikor főznek, szívvel-lélekkel tegyék. Ha ez sikerül, akkor az öt alapízen felül a kokoro minden esetben teszi tökéletessé majd az ételt.
Nobu szan egyik alapelve: „Az vagy, amit megeszel”. Ezért kiemelt figyelmet szentel az alapanyagok minőségének és annak, hogy a tányérra kerülő étel egészséges is legyen. De legalább ennyire fontos számára a vendég elégedettsége.
Állítólag az egyik híres Nobu kreáció, az újragondolt (new style) szasimi is ebből az alapállásból született. Történt ugyanis, hogy a szakács egyszer különlegesen szép lepényhalat kapott. A halat hajszálvékony szeletekre vágva, szasiminek elkészítve küldte ki egy vendégének. A tányér érintetlenül érkezett vissza azzal, hogy a vendég nem tud és nem is akar nyers halat enni. Hogy megmentse a remek anyagot a séf gyorsan körülnézett. Egy lábosban éppen némi olívaolaj forrósodott. Ez megihlette. Adott hozzá néhány csepp szezámolajat, és így, tűzforrón leöntötte vele halszeleteket. Meghintette apróra vágott fokhagymával, elrendezett rajta néhány szál snidlinget és zsenge gyömbérhajtást, körbeöntötte erősen besűrített, citromos szójaszósszal, így vitte vissza a vendégnek. Az illető előbb vonakodott, aztán megkóstolta. Végül azt üzente a konyhára, hogy mostantól kezdve szereti a szasimit. Nobu szan ötlete annak idején forradalmi tettnek számított, mert a szigorú japán hagyomány szerint szasimi nem lehetett más, mint teljesen nyers hal vaszabis (japán tormás) szójaszósszal.
Az első közép-európai Nobu étteremnek a budapesti Kempinski ad helyet. Erről a szálloda igazgatója, Marcus van der Wal így nyilatkozik: „2010 őszén a hazai élménygasztronómiában új korszak kezdődik, amikor a Nobu megnyitja legújabb éttermét a Kempinski Hotel Corvinusban.” Hogy a Madonna által említett változás a turizmusban, gasztronómiában vagy akár halfogyasztási szokásainkban hogyan és mikor következik be, még nem tudni. Azt viszont biztosan, hogy a lendületes és mindig mosolygós Nobu szan és maga nevelte új családja az új étteremben is arra törekszik majd, hogy minden vendége elégedetten mosolyogva keljen fel az asztaltól.