2010. szeptember 3., péntek
Nagyobbra
|
Kisebbre
English
Magyarul
Keresés
|
Hírlevél
Home
Fürdők és strandok Budapesten
Idény nyáron rekordokat dönt a hőség. Mi lehet ilyenkor élvezetesebb, mint egy medencében tölteni az időt? Orvosi kezelés? Egyszerű szórakozás? Budapest körülményei mindkettőhöz ideálisak. Olvasson tovább, és megismerheti a város kultikus fürdőhelyeit!
M. Tóth Enikő
Best of Budapest online | 2010. július 21.

Pünkösdfürdői strand

A Pünkösdfürdői egyike a legcsodálatosabb nyitott strandoknak. Legismertebb jellegzetessége talán a rózsalugas, amely a század közepének számos képeslapjáról köszön vissza. Hatalmas parkjának köszönhetően ideális hely a családok számára, de a szauna kellemes perceket ígér a szépség megszállottjainak is. A fürdő 1935-ben nyitotta meg kapuit. Tervezője, Hajós Alfréd a század egyik legkülönösebb alakja: sikerült kitörnie zsidó családjának szegénységéből, de ő volt a magyar sport első és második olimpiai aranyérmének nyertese is. Nem csak profi úszó és atléta volt, vezetett futballmeccseket is. Építészként Lechner Ödönnek, a magyar szecesszió ismert alakjának munkatársa volt.

Gellért fürdő

A Gellért Budapest egyik leghagyományosabb fürdőhelye. Egyike a város legrégibb gyógyfürdőinek, az eredeti épületet még a 16. században emelték. A jelenlegi fürdő 1918-ban nyitott meg, majd 1934-ben, számos felújítás után nyerte el mostani alakját. Napjainkban a hely leginkább az itt zajló orvosi kezelésekről ismert, hiszen szinte minden létező terápia igénybe vehető.

Az épületet 2008-ban felújították, ennek ellenére a termálfürdő hű maradt a hagyományokhoz. A férfiak és nők külön helyiségeket használhatnak, nincs közös fürdőzés, nők a komplexumot csak kijelölt napokon látogathatják. Az eredetileg 41 fokos termálvizet egy nem szokványos módszerrel, hőcserével hűtik. Nem hideg vizet kevernek hozzá, hanem az épület csőrendszerébe vezetik, és azt fűtve csökkentik a hőmérsékletét. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a vendégek tiszta termálvízben fürdőzzenek. A fürdő belső tere is megér egy hosszabb pillantást: a különleges faszerkezetek és a színes világítóablakok segítenek megérezni valamit a huszadik század nagypolgári eleganciájából. A kerámiamázas épületdíszek a híres Zsolnay-gyárban készültek. Közülük a leghíresebb talán az eozinbevonatú kacsás szökőkút.

Széchenyi fürdő


A „Szecska” a magyar értelmiség kedvelt találkozóhelye. A sárga falak közti kékes medencék számos sakkpartinak szolgálnak helyszínül. A sokszor lefényképezett és megfestett kép mára a magyar fürdőélet szimbóluma lett.

A Széchenyi volt az első magyar termálfürdő. Az első, ideiglenes fürdő 1881-ben nyílt meg a jelenlegi helyén, a jelenlegi épület viszont számos átalakítás eredménye. A munkálatok 1909-ben kezdődtek, a komplexum végül 1913-ban nyitotta meg először a kapuit. Ekkor a gőzfürdő és a privát, női és férfi fürdőhelyiségek még külön-külön üzemeltek. 1927-ben újabb medencék épültek, ekkor vált szükségessé, hogy újabb vízforrást keressenek. Tíz évvel később 77 fokos hévizet találtak, amely lehetővé tette a szolgáltatások bővítését, például az ivócsarnok létrehozását is. Habár az épület a II. világháborúban elég súlyos károkat szenvedett, a népszerűsége töretlen maradt.

Rácz Hotel & Thermal Spa, Ybl kupola
Az itt művelt fiziko- és elektroterápia hamar közismertté vált, 1964-ban pedig a téli nyitvatartást is sikerült megoldani.

A 20. század második felében a fürdő állapota erősen leromlott, a rekonstrukció azonban csak 1997-ben indult meg. A hely legérdekesebb része a kupolacsarnok, amelyet a kor legkiemelkedőbb művészeinek munkái díszítenek. A terem legkülönlegesebb pontjai Héliosz napisten portréja, illetve a falakat díszítő görög, római és egyiptomi fürdőjelenetek.

Rudas fürdő


A Gellérthez hasonlóan a Rudas-fürdő története is a török korig nyúlik vissza. A mai Rudas-fürdő központja egy kupola alatt elhelyezkedő, nyolcszög alakú medence, melyek eredetijét a 16. században építették. Jelenlegi formáját viszont csak a 19. századi modernizálás során nyerte el az épület. Fénykorában a Rudas az egyik legmodernebb fürdőhelynek számított. Az akkori felújítások olyan híres építészek munkáját dicséri, mint Steindl Imre vagy Ybl Miklós. Különleges, keleties látványvilágával a turisztikai albumok egyik fontos szereplője lett. A hölgyeket és az urakat itt is elválasztják, közös fürdőzés a termálmedencékben csak a hétvégéken lehetséges, míg a nők csak keddenként vehetik birtokba a komplexumot.

Rácz fürdő

A Rácz-fürdő szintén török múlttal büszkélkedhet, második virágkorát pedig a 19. században élte, amikor a felújítási munkálatokat Ybl Miklós tervei alapján végezték. Ebben a időszakban épült ki a női fürdőrészleg, illetve a zuhanycsarnok és a fogadóépület is.

A fürdőt 1929-ben nyilvánították hivatalosan is gyógyfürdővé. A II. világháborúban az épület súlyosan megrongálódott, a zuhanykabint és a női részleget később el is kellett bontani. 1965-ben a fürdőt újranyitották, ám az ekkori munkálatokat nem a kellő gondossággal végezték. A legnagyobb felújítás az utóbbi néhány évben zajlott, így az épületet ma már szinte teljes szépségében megcsodálhatjuk. Jelenleg tizenhárom medencéje üzemel, ebből egy kültéri. Jacuzzik, hőkamrák és kozmetikai szalonok – ezek csupán példák arra, milyen szolgáltatásokkal várják itt a betérőt. Személyes kedvencünk azonban mégis a tetőterasz, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Tabán parkra.

Dagály strand és gyógyfürdő


Ez a fürdő 1948-ban nyílt. 1970-ben, a Széchenyi-fürdő gyógyvízének átvezetése után nyerte el a hivatalos gyógyfürdői címet. A fürdő télen is működik, különböző szolgáltatásokkal várja a vendégeket, ezen kívül számos edzés, oktatás, kezelés helyszíne is. Családok számára is ideális választás, mert az úszó-, gyógy- és ülőmedencéken kívül gyermekmedencék is állnak a vendégek rendelkezésére. 2002 óta speciális élménymedencéje is üzemel, amely a tenger hullámverését utánozza.

   
 
 
Best of Budapest
Copyright © 2009 Duax Kft. - Minden jog fenntartva