 |
A Belváros ikerlányai |
A különös nővérek, Klotild és Matild egyszerre születtek, a 20. század elején, amikor Budapest új, modern városközpontja is kialakult. Lássuk, mi a története a Ferenciek terei ikerlányoknak! |
|
M. Tóth Enikő
Best of Budapest online | 2012. január 20.
|
Az 1900-as évek kezdetén az Erzsébet híd építése gyökeresen megváltoztatta a pesti belváros közlekedését és látványát is. Ezekben az időkben Magyarország a Habsburg-birodalom része volt, s ezek az évek a főváros virágkorának kezdetét jelentették. A nagy építkezések idején a két legszebb és legértékesebb telek Klotild főhercegnő birtokába került.
Klotild főhercegnő Korb Flóris és Griegl Kálmán építészeket bízta meg azzal, hogy valamilyen monumentális épületet tervezzenek, ami akár Pest kapujaként szolgálhat. Így született meg az ikerpaloták terve. Az “idősebb iker” a déli palota, amelyet 1916 végére fejeztek be. Az épületekben a korszak számos újítását megtaláljuk, egyike volt például az első pesti házaknak, ahol már felvonó működött. A másik különlegesség, hogy a házak földszintjét és a félemeletet is tisztán acélváz alkotja, amelyet faragott kővel takartak el. A házak belső tere és díszítése is egyedülálló: az üvegablakokat a szecesszió üvegművességét meghatározó Róth Miksa alkotta, a kályhák tégláit a híres Zsolnay manufaktúra szállította.
A házak földszintjén üzleteket alakítottak ki. Az első emeleten, ahol a legnagyobb volt a szobák magassága, egyesületek és klubok számára kínáltak termeket, a második és harmadik emeleten pedig gazdag polgárok vehettek lakásokat.
Az épületek elnevezése körül számos legenda kering. A legközkeletűbb magyarázat szerint a Habsburg család hölgytagjairól, a főhercegnőről kapták nevüket a paloták. A császár-királyi családban azonban csupán három Matild nevű hölgy volt, egyikük jóval az építkezés előtt meghalt, a másik a befejezés után született, a harmadik Matildot pedig kamaszlányként érte súlyos baleset – ruhája felgyulladt a háta mögé rejtett cigarettától. Egy másik elképzelés szerint a paloták az építész lányairól kapták a nevüket, erre azonban semmilyen bizonyíték nincsen. A legvalószínűbb, hogy a déli épületet csupán azért nevezték el (a hasonló hangzás okán) Matildnak, hogy meg lehessen különböztetni „nővérétől”.
A második világháborúban mindkét épület megrongálódott, az utána következő két évtizedben pedig számos átalakítás, átépítés változtatta meg belső képét. Szerencsére ma mind a két épület jó állapotban van. Az északi palota teljes felújítása elkészült, új funkciója szerint szálloda lesz benne. A déli palotára azonban még ráférne a frissítés.
|
| |
|
|
| |
A Belváros ikerlányai |
A különös nővérek, Klotild és Matild egyszerre születtek, a 20. század elején, amikor Budapest új, modern városközpontja is kialakult. Lássuk, mi a története a Ferenciek terei ikerlányoknak! |
|
M. Tóth Enikő
Best of Budapest online | 2012. január 20.
|
Az 1900-as évek kezdetén az Erzsébet híd építése gyökeresen megváltoztatta a pesti belváros közlekedését és látványát is. Ezekben az időkben Magyarország a Habsburg-birodalom része volt, s ezek az évek a főváros virágkorának kezdetét jelentették. A nagy építkezések idején a két legszebb és legértékesebb telek Klotild főhercegnő birtokába került.
Klotild főhercegnő Korb Flóris és Griegl Kálmán építészeket bízta meg azzal, hogy valamilyen monumentális épületet tervezzenek, ami akár Pest kapujaként szolgálhat. Így született meg az ikerpaloták terve. Az “idősebb iker” a déli palota, amelyet 1916 végére fejeztek be. Az épületekben a korszak számos újítását megtaláljuk, egyike volt például az első pesti házaknak, ahol már felvonó működött. A másik különlegesség, hogy a házak földszintjét és a félemeletet is tisztán acélváz alkotja, amelyet faragott kővel takartak el. A házak belső tere és díszítése is egyedülálló: az üvegablakokat a szecesszió üvegművességét meghatározó Róth Miksa alkotta, a kályhák tégláit a híres Zsolnay manufaktúra szállította.
A házak földszintjén üzleteket alakítottak ki. Az első emeleten, ahol a legnagyobb volt a szobák magassága, egyesületek és klubok számára kínáltak termeket, a második és harmadik emeleten pedig gazdag polgárok vehettek lakásokat.
Az épületek elnevezése körül számos legenda kering. A legközkeletűbb magyarázat szerint a Habsburg család hölgytagjairól, a főhercegnőről kapták nevüket a paloták. A császár-királyi családban azonban csupán három Matild nevű hölgy volt, egyikük jóval az építkezés előtt meghalt, a másik a befejezés után született, a harmadik Matildot pedig kamaszlányként érte súlyos baleset – ruhája felgyulladt a háta mögé rejtett cigarettától. Egy másik elképzelés szerint a paloták az építész lányairól kapták a nevüket, erre azonban semmilyen bizonyíték nincsen. A legvalószínűbb, hogy a déli épületet csupán azért nevezték el (a hasonló hangzás okán) Matildnak, hogy meg lehessen különböztetni „nővérétől”.
A második világháborúban mindkét épület megrongálódott, az utána következő két évtizedben pedig számos átalakítás, átépítés változtatta meg belső képét. Szerencsére ma mind a két épület jó állapotban van. Az északi palota teljes felújítása elkészült, új funkciója szerint szálloda lesz benne. A déli palotára azonban még ráférne a frissítés.
|
|
|
